"Múlt héten három különböző helyen ittam három különböző melange-t. Na, mondom, akkor most megnézem, melyik is volt az igazi. Sajnos egyik se."
Bár a "melange" szó francia, és keveréket jelent, ez az ital a bécsi kávéiskolából származik. Ennél fogva az igazi melanzs nem is készülhet olaszos eszpresszóból, ugye.
A legtöbb kávézóban a melange egy üvegpohárban szervírozott mézes, tejes-tejszínes eszpresszókávé, tejszínhabbal és csokireszelékkel a tetején. Pedig...
Az alapja egy bécsi pörkölésű kávéból főzött "grossen Schwarzen", azaz nagy fekete. A 7,5 gramm kávét kb 40-60 ml vízzel főzik le, így egy hosszabb presszókávét kapunk. A hosszabb főzési idő miatt az így készült ital kevésbé testes, és kissé kesernyésebb egy klasszikus eszpresszónál. (Van aki emiatt úgy készíti, hogy egy presszókávét forróvízzel duplájára higít, de a bécsi kaffeehausban nem higítgatnak.)
Ezt a nagy feketét felgőzölt tejjel keverjük el, tetejére pedig kevés tejhabot öntünk.
Hát ennyi a melanzs. Se méz, se tejszín, se csokiszórás.
Tulajdonképpen egy "bécsi kapucsínó".
A klasszikus wiener melange-nak többféle továbbfejlesztett, átalakított változata van. Egy igazán tápláló változat a Kaisermelange: a melanzsba egy tojásárgáját és egy kis konyakot kevernek.
A bécsi kávésokra jellemző egyébként a tejszínhab használata, több tejszínhabos kávéváltozatot is találhatunk. Ilyen például a Franziskaner, ami egy olyan melanzs, aminek nem tejhab, hanem tejszínhab van a tetején.
A szép nevű Überstürzter Neumann, mely nevét feltalálójáról kapta, szintén tejszínhabos. Először egy kávéscsészében tejszínhabot kapunk, majd hozzá egy kis kancsóban külön a mokkát.
A kávét aztán már magunknak kell a csészébe öntenünk, tulajdonképpen a kávéval ízesíthetjük a tejszínhabot.
Egy másik híres tejszínhabos kávé az Einspanner.
Einspannernek hívták a bécsben személyeket és árukat fuvarozó kocsisokat. Egylovas kocsijukkal télen-nyáron taxiztak, és bizony télen jól átfagytak. Ilyenkor megálltak egy kávézónál, és rendeltek egy forró feketét, sok tejszínhabbal, klasszikusan üvegpohárban szervírozva.
A forró itallal melengették elfagyott kezüket, aztán ha gyorsan indulni kellett, összekeverték a forró kávét a hideg tejszínhabbal, amit így lehülve már gyorsan bedöntöttek, és jöhetett a fuvar.
A pesti kávésok az olasz alapitalokkal mostanra kezdenek tisztába jönni, a kapucsínó gyakran valóban kapucsínó, a macchiato meg az. Talán egyszer oda is eljutunk, hogy a bécsi kávékat is megkóstolhatjuk náluk úgy, ahogyan azokat réges-régen kitalálták.