azaz miből készül a "csillebérci reggeli"
Úttörőkoromban egyszer részt vettem egy "úttörővezető képző" táboron, azóta sem bírom feledni. Csillebércen volt a tábor, minden reggel kidobolták, hogy most kezdődik a reggeli torna, majd elindultunk tömött sorokban az étkezde felé. A rendes csillebérci reggeli kenyér volt, párizsi és medvesajt, meg hozzá citrompótlós, jó cukros tea. Körülbelül annyi energiát adott egy buzgó úttörőnek, amivel kibírta délelőtt fél tízig. Ha nem buzgott, akár háromnegyedig is.
- Most olvastam, kisfiam, hogyaszongya: "Azzá leszöl, amit eszöl". Nézzed meg, Ervinke, mit eszöl: párizsi. Hát azé vagy te tiszta csont és bőrke. - zsörtölődik Matild.
- De anyuuu, te is azt eszed...
- Bizony fiam, anyád derekán is megjelent má' a ipari szalonna. - veti közbe apa.
- Lajos, te jobb ha hallgatsz. Ha valaki ránéz a csapott vállaidra meg a hordóhasadra, hát nem tudja eldönteni, hogy az üveges sört iszod-e, vagy a csapoltat-e.
- Nohát az ital is? Azzá leszöl amit iszöl? Tennap megittam egy üveg csivaszt, há' most akkor 18 évesnek kéne lennem?
Nézzük akkor, miből is áll a csillebérci reggeli.
A Párizsi
Bőrkeemulzió: sertésbőr. Sok vízzel, pépesítve úgy néz ki, mint a tejbegríz. Az íze persze egészen más lehet... Hatvan fok fölé melegítve összetartja a párizsi többi összetevőjét.
Ipari szalonna: ipari, bár nem biciklilánc kenésére használják. A bicajlánc nem bírná azt ki.
Szója: a párizsik nagy részét vegetáriánusok is lelkiismeretfurdalás nélkül kiránthatnák ebédre, mert hús helyett jó sok szójafehérjét tartalmaz, mely megköti a vizet. A víz egyébként a párizsinak 71 százaléka lehet maximum, és annyi is.
Színezék: pár évtizede a parizert vérrel színezték. Ezt a barbár gyakorlatot ma már nem folytatják, ma kármint használnak. (A kármint a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki. "A porrá tört rovartesteket ammónia- vagy nátrium-karbonát-oldatban forralják, az oldhatatlan részeket szűréssel eltávolítják, majd a kárminsav tiszta oldatához timsót adagolnak, és ekkor vörös alumíniumsó csapódik ki." Ínycsiklandó.)
Nátrium glutamát: mindenben van már, ízfokozó. Kár, hogy allergén.
Nitritek: tartósít, színt és ízt is ad. A nitrit káros hatásairól kötetek szólnak. A "virsli-fejfájás" vagy "hot-dog-headache" éppúgy a hatásai közé tartozik, mint számos más lényegesen súlyosabb tünet. A kísérleti állatok élettartamát jelentősen csökkenti, gyermekeknél károsíthatja az enzimrendszereket amelyek a méregtelenítő folyamatokért és a hormonháztartásért felelősek, állatkísérletekben vérképzési zavarokat okoz, károsítja a szivet, a tüdőt, a vesét, a heréket. A nitrit erős mutagén, azaz megváltoztatja az örökítőanyagot, erősen befolyásolja a szellemi-lelki folyamatokat.
A medvesajt
A zsíros, kenhető ömlesztett sajtnak 1 forint 70 fillérbe került darabja 1972-ben. A tévében elmondják, hogy válogatott alapanyagokból készül. Aki járt már tejüzemben, az azt is tudja, hogy miből válogatják.
Olaj, tejfehérje és keményítő elegyítésével készül manapság a kereskedelemben kapható sajtok kb fele. A szeleteléskor a késre kenődő ipari "trappista", a grill alatt piríthatatlan "ementáli" és társaik. Amikor ezeknek lejár a szavatossága, az üzletek visszaküldik a tejüzembe. Ott aztán kicsomagolják, a penészes részek nagyját levagdalják róla. Hát ezek azok a bizonyos válogatott alapanyagok,
de ezek a sajtmaradványok a mackónak még mindig csak a 30 %-át teszik ki! Van még benne tejszín is, de főleg tejfehérje és víz. Hogy ezek jól elkeveredjenek egymással, és kialakuljon a jól ismert és szeretett, kenhető medve-állag, bizony jó sok emulgeáló sót (nátrium-foszfátokat, polifoszfátokat) kell belekeverni. Aztán soksok konyhasó, esetleg egy kis aroma, és mehet is a dobozba.
Bár manapság már kevesebb úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit, a párizsi és a medvesajt népszerűsége töretlen. Ennek persze főként anyagi okai vannak, de azért nem árt, ha tudjuk, mit is eszünk, mivé leszünk.
