Macska. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának első ábrázolása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt.

Az állatorvosok régóta tapasztalják, hogy a macska törött csontjai gyorsabban gyógyulnak, mint más állatoké. A dorombolás frekvenciája 25-150 Hertz között van; és a szakemberek a 20-50 Hz közötti értékről feltételezik, hogy szerepet játszhat a csontok gyógyulásában. Arról, hogy a dorombolás gyorsítja-e az emberi csontok természetes gyógyulását is, most folynak kutatások.

A kutatók folyamatosan tanulmányozzák a házimacskát, és úgy tekintenek rá, mint az emberi stressz egyik lehetséges gyógyírjára. A doromboló macska csökkenti gazdája feszültségét, de képes enyhíteni a gyomorfájását vagy éppen erősíteni az immunrendszerét.

Japán nagyvárosaiban elég stresszes az élet. Szűkös élettér, feszített életritmus. A megoldás: macska.

Tokióban 2005-ben nyílt az első Cat Café - macskakávéház - ahol a betérő vendégeknek a kis zsebtigrisek segítenek ellazulni, miközben azok kávéznak, teáznak. A berendezés részei a mindenfelé elhelyezett kaparófák, párnák, macskakosarak, és az ezekben doromboló, mosakodó, szundizó cicák.
A stresszoldás sikeres lehet, hiszen 2005 óta csak Tokióban több, mint negyven macskakávézó nyílt.

Az ázsiai sikerek hatására 2012-ben Bécsben és Londonban is nyíltak Cat Cafék, de kicsit átalakított profillal. A japán macskakávézók inkább macskasimogatók, ahol kávézni is lehet, míg az európai rokonaik valódi kávéházak, melyekben azonban 5-10-15 macska is lakik.
A dorombolás európában is bejött, a napokban Budapesten is nyílt macskakávéház, sőt, mindjárt kettő.
A Damjanich utcai Cat Café februárban nyitott, jelenleg három cicó lakja. A vendégek óránkénti díjat fizetnek, aminek fejében süteményeket, kávét, teát, gyümölcsleveket fogyaszthatnak, és természetesen doromboltathatnak maguknak.
Budapest második macskakávézója a Révay utcában található. Itt szintén szendvicsek, sütemények, üdítők, kávé, tea várja a vendégeket, de már 15 cicussal találkozhatunk, a dorombolás is hangosabb.

Jaj de jó, menjünk el, nézzük meeeg! - Jól van, kislányom, ha arra járunk, majd benézünk.

És lám, vasárnap épp arra járunk, benézünk, de JAJ! Nem olvastuk a házirendet. Abban pedig az szerepel, hogy 14 éven aluliaknak tilos a belépés. Hogy miért? Az állatvédők miatt, mondja a felszolgálónak öltözött úr. Jó, megértjük, megyünk tovább. Azaz megyünk tovább, de nem értjük. Vajon a hétévesek mit művelnének a cicákkal egy cicakávéházban? A hírekben nem sok hétéves állatkínzóval találkoztam eddig, de különben az is benne van a házirendben, hogy aki nem szépen viselkedik, azt ki lehet dobni. A pesti gyerek - vagy legyen inkább tokiói -  akinek se kutyája, se macskája, itt láthatná, tapasztalhatná meg, hogy más élőlényekkel egy légtérben hogyan lehet természetesen együtt lenni. Mit szabad nekünk csinálni a cicákkal, és mit engedhetünk meg nekik. Ha valóban az állatvédők miatt van ez a szabály, akkor tényleg nem értem az állatvédőket. Még szerencse, hogy hazajöhettünk a mi szürke Samu macskánkhoz, akit senki sem tilthat el tőlünk. Még akkor sem, ha néha az orrára koppintunk is.